30 éve az állatvédelem az Alapítvány fő célja

Ma több mint 600 állat gondozását, rehabilitálását vállalja az Alapítvány menhelye

Volt egyszer egy lelkes állatbarát, Hetesi Istvánné, Marika néni, aki látva a Siófok környéki tragikus
helyzetet, a sok gondozatlan, nehéz sorsú kóbor kutyát és cicát, elhatározta, hogy ő bizony segíteni
szeretne rajtuk. Két állatbarát társával együtt 1994-ben megalapították a Siófoki Állatvédő
Alapítványt, amelynek a mainál jóval kisebb telephelyét az önkormányzattól kapták meg. 
Működött ugyan akkortájt a környékben egy kicsi gyepmesteri telep, de ott leginkább csak az állatok begyűjtésével és ellátásaval foglalkoztak. Marika néniék viszont az állatvédelemre helyezték a hangsúlyt, és a kutyák és cicák megmentését, rehabilitálását, szerető gazdához juttatását tűzték ki célul.

Eleinte 7-8 kisebb kennelben 10-15 kutyát tudtak csak elhelyezni, de az évek során ez a szám
szerencsére folyamatosan emelkedett. 2004-től már közhasznú alapítványként működtek, és addigra 30-40 kutya lelt otthonra náluk. Ahogy egyre nagyobb lett a menhely területe (2005-ben például egy erdőrésszel gyarapodott), úgy folyamatosan nőtt a kennelek, illetve a bennük elhelyezett kutyusok száma is (2012-ben egy kennelsorral bővültek), majd 2013-ban egy kivételes áttörés következett.
Elkészült a kifutóval is rendelkező új macskaház és a beteg kutyusok elkülönítését szolgáló karanténterület. Akkoriban érte el a menhely az örökbeadási csúcsot is, ami évi 500 állat új, szerető gazdához kerülését jelentette. A tavalyi és az idei év is gyümölcsöző volt. A nagylelkű adományozóknak köszönhetően újabb 12 kutya befogadását lehetővé tevő 2 kennelsor készült el, és végre egy jobb állapotú nagyteherautót is vásárolhattak, amely a menhelyi állatok szállításához és szükségleteik kielégítéséhez járul hozzá. 
A további tervek között a telep folyamatos bővítése szerepel, hogy a ma évi közel 600 kutyánál és mintegy 60 cicánál még több állatot tudjon az Alapítvány megmenteni, testileg és lelkileg rendbe hozni, majd lehetőség szerint szerető gazdához uttatni.

Három különleges történet az elmúlt 30 évünkből:

Tarzan oroszlánt nevelt
Az egyik menhelyi kutyánk, Tarzan országos hírnévre tett szert 2009-ben. Ő volt az, aki megmentette egy kisoroszlán, Bömbi életét azzal, hogy anyja helyett szoptatta őt. Tarzant egy másik telepről fogadtuk be, ahol el akarták altatni. A Fővárosi Állatkert válságstábja nem sokkal a befogadása után hívott fel bennünket, hogy szükségük lenne egy olyan kutyára, aki nemrég szült. Tarzan éppen akkoriban vesztette el kiskutyáit, és még nem apadt el a teje. Azonnal Budapestre szállítottuk, és miután teljesítette a feladatát, feltáplálta a kisoroszlánt, gazdára is talált az állatkert egyik gondozója személyében.

Dongi, a járőrkutya
A gazdájától elszökött németjuhász Dongit a Sióból mentettük ki jó pár éve. A Városőrség a menhelyünkön figyelt fel rá, mert alkalmasnak látták az örző-védő munkára. A meglepően okos és gyors kutyust egy hónap alatt felkészítették az engedelmességi vizsgára, majd hamar összeszoktatták járőrtársával is. Mivel a kutyusról a megtalált gazdája időközben betegség miatt lemondott, ő éveken át együtt őrizte Siófok város rendjét járőrtársával.”

Sokkoló állatvédőkampány
2015-ben egy sokkoló fotósorozattal hívtuk föl az emberek figyelmét az állatvédelem fontosságára. Mi magunk bújtunk szűk ketrecbe, szájkosárral a szánkon, sebeket festve magunkra, hogy éreztessük, milyen a megkínzott, ketrecben tartott, testileg és lelkileg sérült kutyák élete.