Támogasd problémás kutyáinkat

Virtuális örökbefogadás

Virtuális Örökbefogadás

Egy régebben jól működő, de most újra éledő kezdeményezést szeretnénk útjára indítani, egy kedves támogatónk ötleteként. Évekkel ezelőtt több olyan kutyánk is élt a menhelyen, amelyek problémás természetük miatt hosszú ideig nem leltek gazdára. Őket több támogatónk lelkesen, tartósan és rendszeresen segítette adományaival. Szerencsére, már csak néhány ilyen esélytelen kutyusunk van, viszont sokan élnek nálunk olyanok, akik minden pozitív tulajdonságuk ellenére mégis éveken keresztül keresik új otthonukat, embertársukat. Ezért szeretnénk újra elindítani a virtuális örökbefogadás lehetőségét, kicsit módosítva. A problémás kutyusok továbbra is támogathatóak, illetve keressük számukra a lehetőséget, hogy ideiglenes befogadónál tovább fejlődhessenek. A többi gazdikeresőnket pedig az új gazdira találásig is lehet virtuálisan örökbe fogadni ( a gazdikeresők albumát itt találhatjátok: Facebook vagy Adatbázisunk ), támogatni rendszeres adományozással a tartásukat, kezelésüket.
És ami az új, és remek ötlet első ilyen “újratöltött” virtuális örökbefogadónktól, hogy a virtuális gazdik is segítenek az általuk kiválasztott kutyus valódi, leendő gazdájának keresésében, hirdetik, ismerőseik közt megosztják, stb. A havi támogatás összegét természetesen minden virtuális örökbefogadó a lehetőségeihez mérten határozza meg. Minden gazdikeresőnk, akinek még nincs gazdijelöltje, virtuálisan is örökbe fogadható, mi pedig örömmel megosztjuk a virtuális gazdik személyét és segítő szándékát itt és a Facebookon. Jelentkezni üzenetben lehet, megjelölve a támogatni kívánt kutyus személyét, illetve egyeztetés után az első utalás jelzését kérjük. 
Banki utalásnál kérjük megjegyezni: xxx kutya virtuális örökbefogadása
Számlaszámunk: Erste Bank 11992505-05500598-00000000
Köszönjük!

Kit támogatnál?

Nimród

A vicces külsejű, 5 kilós “veszedelmet” egyik kollégánk fogta meg és hozta be. Az évek alatt nem sokat változott a természetét illetően, változékony, mint az időjárás. Néha cuki és simulékony, a jutifalatokkal egyenesen leveszi az ember a lábáról,néha viszont megközelíteni sem lehet, mert kiszámíthatatlan és olyan mint egy kis fúria. Éppen ezért nem tudjuk biztonsággal örökbeadni, így valószínűleg a mi kutyánk marad.

Darcy

Ez év tavaszán került be hozzánk a kuvasz keverék kislány, hosszú kóborlással töltött hetek után kollégánk több önkéntesünk segítségével tudta csak befogni a rémült és félelem-agressziós leányzót. Az akkor még kölyök azóta szép kamasszá cseperedett és ugyan sokat fejlődött kutyatársai hatására, az igazi siker elmaradt. Nem keresi az emberi kapcsolatot, tökéletesen elvan a saját kis világában és egyáltalán nem kommunikál velünk. Egyetlen kapcsolat köztünk és közte az étel, mert hogy a jutalomfalatokat imádja és akkor egészen közel jön az emberhez. Dolgozunk rajta, hogy idővel változzon!

Dili

Dili jó pár évvel ezelőtt került hozzánk. Egy földbe kapart gödörben nevelgette kölykeit, velük együtt fogadtuk be őket.
Sajnos az emberekkel szembeni bizalmatlanságát ennyi idő alatt sem tudta legyőzni. Valószínüleg ő már élete végéink nálunk fog maradni.

Mazsi

Megtalálásakor egy óriási karabíner éktelenkedett a nyakán, támadott, forgott a befogópórázon, hogy majdnem megfulladt. Napokig gyűlölte a világot, elutasított mindennemű közeledést. Az ételt akkor vette magához, mikor mindenki elment a menhelyről. Hosszú keserves próbálkozások eredménye, hogy ma már sokkal barátságosabb, simogatható és cukiskodik, aprócska lábaival tipeg az ember mellett. Egyenlőre a bizalmatlanság még most is meg van benne, folyton résen van, ha látja hogy készülünk valamire – például oltást kap – akkor behúzódik a házába és zsörtölődik. A pórázt továbbra sem csipázza, forog, fojtogatná magát vele, ha hagynánk

Berry

Berry 7 másik testvérével került hozzánk a város ipartelepi részéről, ahol egy használatlan területen születtek. Az anyjuk egy eldugott belső ipari területen szülte meg őket, majd kb 6-7 hetes korukban vették észre a környékben dolgozók. Berry és egy testvére sajnos extrém félénknek bizonyult az alomból, annak ellenére, hogy rengeteget foglalkoztunk velük, sajnos a 6 teljesen jól kezelhető kiskutya mellett ők ketten teljesen elzárkóztak minden emberi kapcsolattól. A testvérét ugyan sikerült ideiglenes befogadónál elhelyezni, de sajnos őt sem sikerült teljesen rehabilitálni. Berryt senki sem vállalta, legfőképpen azért, mert agresszivitása egyre erősödött, és ahogy nőtt, egyre kevésbé akart kapcsolatban lenni velünk. Másik kutyával jól kijön, Topival elválaszthatatlan barátok.

Gömbi

Gömbi élete nagy részét családban töltötte, aztán egy szép napon tavaly a gazdája megjelent vele a menhelykapuban és itt hagyta nekünk. Gömbinek elég nehezen ment a visszailleszkedés,bizony a család gondoskodó melege után egy kennel éles váltás. Azóta minket már elfogadott ám kutyatársaival nem éppen felhőtlen a kapcsolata

Miri

Mirike évek óta beragadt a saját kis világába. Nem ismerjük előéletét, csak sejteni tudjuk, hogy milyen lehetett a kis élete, mielőtt hozzánk került. A teljes szocializáció és foglalkozás hiánya mellett valószínűleg bántalmazhatták is, viselkedése sok mindent elárul. Retteg, menekül, fajtársaival ritkán kommunikál vagy játszik, emberek társaságát nem keresi. Ő csak megfigyel. A háttérbe húzódik, igyekszik láthatatlan lenni.

Öcsi

Öcsi már hosszú évek óta hozzánk tartozik és róla tudjuk, hogy igen esélyes a jövőjét tekintve, hogy ez így is marad. Alapvetően nehéz eset, a maga tempójában fejlődött ugyan, de nem egy tipikus családi kutya. Ezt hozta magával és zárkózott természete miatt ebből elég nehéz kimozdítani. Nem barátságos, nem bújós cuki kutya, de mi mégis szeretjük.

Tücsi bácsi

Tücsi bácsi nem egész egy éve van nálunk. Egyedül bolyongott a lakhelyétől jópár kilométerrel arrébb. Az öreg vak is, rozoga is, de hát mit lehet tenni, a gazdájának nem kellett, amikor a nyomozást követően hazaszállítottuk volna.
Minden házsártja megvan, ami egy öreg kutyának meg lehet. Utálja ha hirtelen nyúl oda valaki, ha vezetgetve, irányítva van. De ha már megismer, úgy bújik a simogató kéz alá, mint egy kölyök

Ninjo

Ninjo miatt a rendőrségről kerestek minket, mert Siófok üdülőterületi részén, az utcán csatangolt, majd egy fiatalembert, aki próbálta élelemmel magához hívni, sajnos megharapott. Ninjo, mint kiderült chippes, gazdás kutya, de mivel meglehetősen rendezetlen körülmények közül, nem igazán felelős gazdától való, el kellett helyeznünk a menhelyen. Sajnos már idős kutya, aki nagyon rossz szokásokkal és viselkedési zavarokkal küzd, ezért igen kicsi az esélye új gazdához költözésre. Rendkívül erős eledel féltési ösztön dolgozik benne, amely erősen rögzült benne.

Ede bácsi

Ede bá a nyugger best 🙂
A fejében valószínűleg olyan gondolatok forognak, hogy ő egy két éves kigyúrt oroszlán, közben teste alig tudja vele tartani az iramot. Az öreg úgy intézkedik az udvaron, mintha ő lenne a főnöke még a Zsuzsinak is. Mindenkinek “beszól”, a kennelek előtt úgy vonaglik, mint maga az Atyaúristen. Ha ránézek, látom benne azt a nyughatatlanságot, hogy láncon töltött tizenéveit akarja bepótolni és az élet minden percét kiélvezni. Azt sem tudjuk hány éves, saccolni tudjuk csak, hogy valószínűleg betöltötte már a 15-öt is talán. Házsártos, az biztos, hogy ő Neked is megmondja, ha nem tetszik neki valami, de ugyanakkor annyira szerethető egyéniség. Külseje is jól tükrözi, hogy az élet nem volt hozzá túl kegyes, de ő itt van, élni akar! 

Lulu

3 évvel ezelőtt került a gondozásunkba babáival együtt, egy hosszas és nehéz befogást követően. Lulu azóta sokat oldódott, amiben nagy segítségégére volt kenneltársa, Bubi. Sokat játszanak együtt, Bubi rávezette Lulut hogyan kell felszabadultan futkározni és játszani. Emberekkel még van benne egy kis bizalmatlanság, a kifutóban csak akkor jön oda, ha neki van kedve hozzá. Bent a kennelben könnyebben megközelíthető, a simi is láthatóan jól esik neki és a pocakját is nagyon szereti. Pórázon szépen sétál. Egy rutinosabb gazdi mellé már gazdisodhatna is akár, de félénksége sok ember számára ijesztő.

Doxa

Fél éves kora óta, lassan 3 éves a menhely lakója és már bekerülésekor bőrbetegséggekkel küzdött, amire időről időre rengeteg kezelést is kapott. Egyik bőrbaj követte a másikat, baci, gomba, atka váltotta egymást, egyik gerjesztette a másikat. Időnként sikerült tünetmentessé tenni hosszabb-de inkább rövidebb ideig, az előírt gyógyszerek mellett tömtük vitaminokkal, immunerősítőkkel, gyógyhatású készítményekkel, ennek ellenére újra és újra fellángoltak a tünetei. Az utóbbi időben ismét nagyon sokat romlott az állapota, ami már aggasztóvá vált, hogy nem reagál az előírt gyógyszerekre. Doxa természetét illetően nem számított könnyű esetnek menhelyi körülmények között, bár az embereket mindig imádta, de azért intenzív nevelésre, a többi kutyával való kapcsolata pedig nagyon komoly tréningre szorult.

Floki

Floki, Bóbita után a második legrégebb lakónk, 2012 óta menhelyünk lakója. Sajnos nem egyszerű személyiség és még nem jött el érte az a gazdi aki lobbanékony természetét kezelni tudta volna.

Alíz

Alíz 2013 óta él nálunk. Bár nagyon sokat változtak az elmúlt hosszú időszakban, még ma is igen félénkek. Már lehet velünk pórázon sétálni, de nagyon fontos lenne számukra egy ideiglenes befogadó, aki sokat tud foglalkozni a félénk kutyusokkal. Természetesen a legjobb megoldás lenne egy félénk kutyákkal tapasztalt végleges gazdi, a lényeg, hogy sokat legyen együtt a kutyával, és fokozatosan hozzászoktassa a külvilág idegen ingereihez. Aliz már elfogadhatóan autózik és városban is sétált már, de még hosszú az út áll előtte.

Topi

Topi hosszú évek óta a menhely lakója. Akaratos egyénisége miatt nem való bármilyen gazdihoz, szükséges a következetes és határozott nevelés nála. A kölcsönös bizalom kialakulása után viszont egy igazi selyemfiú, a lelkét eladná egy kis simiért, matrica kutyává válik és minden lépését követi az embernek. Csodás selymes fekete bundáját öröm végig simogatni. Kenneltársa, Berry az ő támasza és szerelme, sokat játszanak.

Bogi

Virtuális gazdija: Heró Krisztina

Bogi már jónéhány éve nálunk van, félénk ám kedves természete ellenére nem ragadta még el senki szívét. Öreganyám típus, kicsit már házsártos, kicsit már zsörtölődik, ha nem tetszik neki valami, akkor kicsit hisztis is. De ha szeretettel közeledik az ember, kedves kis arcáról süt a boldogság, hogy egy kis simi, egy kis figyelem neki is jut. A nyugdíjasklub-kennelben Sheldon és Betyár társaságát élvezi. Nincsenek már nagy elvárásaik, a finom falatokat, legfőképpen a párizsit nagyon szeretik, no meg a kényelmes, finom puha plédeket.

Kapcsolat

+36 (20) 922 35 62
siofokiallatvedo@gmail.com

Örökbefogadás

Állataink számára nem egy otthont, hanem a legjobb otthont keressük.

Legyél önkéntes

Az állatok napi gondozásán kívül minden egyéb feladat intézését Önkénteseink végzik!